Érdemi döntés

Bóly Város Önkormányzati Jegyzője

mint I. fokú általános építésügyi hatóság

7754 Bóly, Rákóczi Ferenc u. 3.

 

Telefon: +36-69-869-407 Fax: +36-69-869-440

e-mail: epitesugy@boly.hu

Ügyiratszám (ÉTDR azonosító): 201500060323

Iratazonosító: IR-000586372/2015

Iktatószám: 1398-24/2015

Ügyintéző: Bleil György

Tárgy: TS-TEJ KFT borjádi ügyfelek 7756 Borjád, Külterület – Major 066/5 HRSZ alatti ingatlanon „Tejfeldolgozó üzemépület építése” tárgyú építési engedély iránti kérelme

HATÁROZAT

TS-TEJ KFT 7756 Borjád, Külterület – Major 066/2 HRSZ alatti építtetők kérelmére a benyújtott műszaki terveknek, műszaki leírásoknak megfelelően, az alábbi kikötések szerint a 7756 Borjád, Külterület – Major 066/5 HRSZ alatti, a Borjádi Zrt Borjád 066/2 HRSZ alatti ügyfelek tulajdonában lévő ingatlanon

Tejfeldolgozó üzemépület építésére

az építési engedélyt megadom.

Az engedélyezett építési munka: Földszintes, acélváz szerkezetű üzemépület építése.

 

Az építési telek
Ø Övezeti besorolása: “Mezőgazdasági gazdasági terület”
“Gm” jelű építési övezete.
Ø Beépítési módja: szabadonálló
Ø Beépítettség: 12,64 %
Ø Zöldfelület: 76,46 %
Az engedélyezett épület – tejfeldolgozó üzemépület:
Ø Szintszáma: egy (földszint)
Ø Építménymagassága: 3,82 m


  • Helyiségei:

 

Földszint: 1 előtér, 1 tak.szer.tároló, 1 iroda/tárgyaló, 1 előtér, 1 wc, 1 fekete öltöző, 1 tusoló, 1 fehér öltöző, 1 teakonyha, 1 kézmosó, 1 wc, 1 pihenő, 1 wc, 1 gépház/kazánház, 1 üzem, 1 labor, 1 mosó, 1 eszközmosó, 1 vegyszertároló, 1 adalékanyag tároló, 1 előtér, 1 csomagolóanyag tároló, 1 kiszerelő helyiség, 1 sózó, 1 ládafogadó, 1 ládamosó, 1 ládatároló, 1 érlelő, 1 gomolya hűtő tároló, 1 hűtőraktár, 1 komissiós tér, 1 pakoló helyiség/zsilip.

Előírásaim és feltételeim a következők:

Jelen határozat érvényességi idejének tekintetében

  1. Az engedély a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott építészeti – műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
  2. Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos. Amennyiben ez időn belül a kivitelezést nem kezdik meg, vagy ha ezen határidőn belül megkezdték, de az ezt követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá, az engedély hatályosságának lejárta előtt azt hatóságom – mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik – az engedélyes kérelmére egyszer 1 évre meghosszabbítja.

 

Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők.

Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt megkezdett építési tevékenység esetén akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész, vagy azt meghaladó állapotban van, valamint az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb tíz éven belül készültek.

Ha az építtető nem kérelmezi az engedély hatályának meghosszabbítását, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, illetve az építtető nem kér használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, úgy hatóságom helyszíni szemlén tapasztaltak alapján dönt a használatbavételi eljárás megindítására, vagy a még hátralévő építési tevékenység elvégzésére irányuló kötelezésről, illetőleg az építési tevékenység végzésének azonnali leállításáról.

 

Az építési munkálatok kezdésének tekintetében

  1. Az építési munkát csak a határozat jogerőre emelkedése és végrehajthatóvá nyilvánítása után, az engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció kézhezvételét követően szabad elkezdeni. A jogerőre emelkedés napját az ÉTDR rögzíti és az engedélyezésre benyújtott műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
  2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építőipari kivitelezési tevékenység végzését (építésinapló-vezetési, – ellenőrzési és bejegyzési kötelezettséget) internetes alapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni.
  3. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az elektromos építési főnaplót és abban a fent említett átadás-átvételt rögzíteni kell. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését az építtetőnek kell kezdeményeznie elektronikusan az Országos Építésügyi Nyilvántartás (továbbiakban: OÉNY) elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül, amelyet ezt követően készenlétbe helyeznek és ahhoz az építtető részére hozzáférést biztosítanak.

Más tervek és a tervtől való eltérés tekintetében

  1. Az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az építési munka végzésével kapcsolatban esetleg szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
  2. Az építési munkát csak a hatályos építésügyi szabályok előírásainak, továbbá az e határozattal engedélyezett tervdokumentációnak megfelelően szabad végezni. Az engedélyezett tervdokumentációtól való eltéréshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – külön előzetes engedélyem szükséges. A jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott tervdokumentációtól eltérő építés a szabálytalan építési tevékenység jogkövetkezményeit vonja maga után.

Az építési tevékenység folytatásának tekintetében

  1. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére – a birtokos birtokának megfosztása, vagy birtokának zavarása nélkül – végezhet építési tevékenységet.
  2. Az építés idejére a jogerős és végrehajtható építési engedélyt és a hozzá tartozó jóváhagyott tervdokumentációt, valamint a kötelezően előírt kivitelezési (megvalósítási) terveket a helyszínen kell tartani. Az elektronikus építési napló vezetése kötelező. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell
  3. Az építési engedély az építtető jogutódja általi gyakorlásához – a jogutód építési jogosultságának igazolása és a jogutódlás bekövetkeztének tényállási tisztázása mellett – hatóságom döntése szükséges.
  4. Amennyiben az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.
  5. Közterületen építési anyag csak az erről szóló helyi rendelet alapján, külön engedéllyel tárolható. Szemét, hulladék vagy építési törmelék közterületen ideiglenesen sem tárolható.
  6. Építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség – igazolása mellett lehet.

 

Az építési törmelék kezelésének tekintetében

 

  1. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

Az égéstermék elvezetése tekintetében

  1. Az építés során, illetve eltakarás előtt kéményvizsgálat szükséges, mely vizsgálat eredményéről a közszolgáltató jegyzőkönyvet készít és ad ki. A kéményvizsgálatot az építtető a szolgáltatónál köteles megrendelni. Elmaradása a használatbavétel tudomásulvételének megtagadását vonja maga után.

A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt épület csak a használatbavétel tudomásulvételét követően és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben meghatározottak szerint – a tüzelőberendezés helyiségében szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható.

  1. Belső égésterű tüzelőberendezések esetén az alábbiakat figyelembe kell venni:
  • Gázfogyasztó berendezések légellenállásában közvetlenül vagy közvetve résztvevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek, illetve a nyílászárókat pótlólag semmilyen légzáró anyaggal vagy szerkezettel nem szabad ellátni, mely megváltoztatja a nyílászárók esetén az égési- és gyártási tűrésből eredő légáteresztő képességét.
  • Fokozott légzárású nyílászárók esetén az égési- és szellőző levegő biztosítása céljából szellőző nyílásokat kell kialakítani, melyek méretét, elhelyezését a belső gázszerelési terveknek kell tartalmaznia.
  • Kéménybe kötött gázkészülék esetén a gázfogyasztó készülékkel közös légterű helyiségben elszívásos (depressziós) szellőzést használni, páraelszívó ernyőt beépíteni tilos és életveszélyes!
  1. A homlokzati égéstermék-elvezetés nem megengedett! Égésterméket elengedni csak a tető síkja fölé nyúló elvezetéssel szabad.

Szakhatósági kikötések tekintetében általánosan

  1. A tervezett építéshez az alábbiakban érintett szakhatóságok hozzájárulása is szükséges.

Szakhatósági előírások

I.

A Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztály BA-03R/008/02090-2/2015 számú szakhatósági állásfoglalása alapján: „A TS- Tej Kft.- 7756 Borjád, Külterület- Major 066/2 hrsz. alatti építtetők beruházásában a 7756 Borjád, Külterület- Major 066/5 hrsz. alatti ingatlanon „Tejfeldolgozó üzemépület építése” tárgyú építési engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok az alábbi feltételekkel:

  • Használatbavételi eljárást megelőzően igazolni kell az ivóvíz minőségű víz meglétét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratóriumban elvégzett vízvizsgálattal (részletes bakteriológiai és egyszerű kémiai vizsgálat). Az ivóvíz vizsgálatáról szóló jelentés másolati példányát részünkre meg kell küldeni.

A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege 8700-Ft.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

II.

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 35230/2644-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása alapján: „…TS-TEJ Kft. (7756 Borjád, külterület-major 066/2 hrsz.) kérelmére a Borjád, külterület-major 066/5 hrsz. alatti ingatlanon tejfeldolgozó üzemépület építése tárgyú építési engedélyének megadásához tűzvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá:

 

  1. Az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni. Határidő: a használatbavételi eljárás időpontja.
  2. A építmény tűztávolságát minden irányban 6 méterben határozom meg. Határidő: a használatbavételi eljárás időpontja.
  3. A mértékadó tűzszakaszra vonatkozó oltóvíz intenzitást– 1500 liter/perc – 1,0 órán át biztosítani és igazolni kell.

 

Határidő: a használatbavételi eljárás időpontja.

 

  1. Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt; a létesítést követően az átadás előtt kell elvégezni.

 

Határidő: a használatbavételi eljárás időpontja.

 

  1. A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett tűzoltó készülékeket.

 

Határidő: a használatbavételi eljárás időpontja.

 

  1. Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön

 

lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.

Határidő: kiviteli tervek készítésének időpontja.

 

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”

 

III.

 

Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 12553-10/2015 számú szakhatósági állásfoglalása alapján: „A Borjád, 066/5 hrsz. alatti ingatlanon tejtermékgyártó üzem építési engedélye kiadásához a megküldött, majd kiegészített dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok, tények alapján a következő feltételekkel hozzájárulok.

 

  1. A bontási, építési munkákhoz kapcsolódó tevékenységek végzése során levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget nem okozhatnak, a diffúz jellegű porkibocsátást műszaki intézkedésekkel a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.

 

  1. Amennyiben a rendkívüli légszennyezés bekövetkezik, megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a Baranya Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság).

 

  1. A bontás, építés idejére a csapadékvizek károkozás mentes elvezetését biztosítani kell, a talaj, mint földtani közeg szennyeződését kizáró építés-kivitelezési technológiát kell alkalmazni.

 

  1. A jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek teljesülését a létesítéssel egyidejűleg kell biztosítani a teljes létesítményre vonatkozóan.

 

  1. A bontás, építés során keletkező hulladékot környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak kell átadni, elszállítani.

 

  1. A munkálatok során igénybe vett telekrészeket helyre kell állítani szakszerű tereprendezéssel, zöldfelület rendezéssel legkésőbb a műszaki átadás-átvételig. Az építés-kivitelezési munkák végzésekor csak a legszükségesebb mértékben irtható, vágható ki honos növényállomány, növényegyed.
  2. A jogosult felelős műszaki vezetőnek az építési napló összesítő lapján tett nyilatkozatát, – amennyiben a bontási, építési hulladék mennyisége a külön jogszabályban foglaltak szerint, az ott meghatározott küszöbértéket eléri – a bontási, építési hulladék nyilvántartó lapot, a veszélyes hulladék elszállítását igazoló bizonylatot be kell nyújtani a használatbavételi engedélyezési eljárás során.

 

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

 

IV.

 

Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály BAI/35/1405-4/2015. számú szakhatósági állásfoglalása alapján:

  • „A TS-TEJ Kft. (7756 Borjád, Külterület-Major 066/2 hrsz.) építtető kérelmére, a 7756 Borjád, Külterület-Major 066/5 helyrajzi szám alatti ingatlanon „Tejfeldolgozó üzemépület építése” tárgyú építési engedélyezéséhez hozzájárulok.

Jelen állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

Állásfoglalásom csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”

A kerítés és közterületi kapcsolatok tekintetében

  1. A kerítés kapuja közterületre nem nyílhat!
  2. A közúti csatlakozást biztosító átereszt az érvényben lévő szabályozásnak megfelelően kell kialakítani és karbantartani.

Közművek tekintetében

  1. A tervezés és a kivitelezés során az ingatlanon belüli közmű-védőtávolságára vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A tereprendezés és a kert kialakításának tekintetében

  1. Az építmények megvalósítása során a természetes terepfelületet és az értékes növényállományt csak a szükséges mértékben (fakivágási és favédelmi terv vagy növényvédelmi terv alapján) szabad megváltoztatni. A terepkialakítás során eltávolított növényzetet az övezeti előírás mértékéig pótolni kell.
  2. Az egyedi telek teljes felületének minimum 30 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
  3. A telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan csak építési engedély alapján végezhető!
Az építési munkálatok befejeztének tekintetében
  1. Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor

a használatbavétel előtthasználatbavételi engedélyt kell kérnie hatóságomtól.

  1. Az ingatlant és az épületet a használatbavételi engedély megkéréséig az alapközművekkel el kell látni, üzembe kell helyezni és a szolgáltatási szerződést meg kell kötni.

A használatbavételi engedély feltétele jelen határozat feltételeinek maradéktalan teljesülése.

Felhívom az építtető és a jogosult figyelmét arra, hogy:

  • az épület csak használatbavételi engedély kiadását követően, és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben meghatározottak szerint – szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható,
  • a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni.
  • az építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának kötelezettségét írhatja (illetve írja) elő hatóságom, amennyiben a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek nem megfelelő állapot alakul ki, a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kerülnek beépítésre, illetve ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
  • amennyiben a jelen engedély részét nem tartalmazó és az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) csak engedély vagy bejelentés alapján végezhető, úgy azokkal szemben hatóságom engedélyét kell kérni, illetve azt hatóságomnak be kell jelenteni, különben a szabálytalan építéssel járó jogkövetkezményeket azok építtetőjének viselnie szükséges,
  • Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint fedezetkezelő működik közre.

Az engedély tervdokumentációja az ÉTDR rendszeren keresztül elektronikus módon (a http://etdr.gov.hu címen), vagy ügyfélfogadási időben (vagy az ügyintézővel külön egyeztetett időpontban) Hivatalomnál jogerősítésig megtekinthető.

E határozat jogerőre emelkedéséről a jogerősítés záradékával ellátott döntés megküldésével értesítem az ügyfeleket. Az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentáció

a kérelmező részére – ezen értesítéssel együtt kerül kiadásra.

Jelen határozatom ellen a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályának – 7100. Szekszárd, Augusz I. u. 7. – címzett, de hivatalomnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékköteles, mértéke 30.000.- Ft.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog – vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

A jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult ügyfél fellebbezését benyújthatja

  • postai úton hatóságom címére feladva,
  • papír alapon hatóságom ügyfélszolgálatán, integrált ügyfélszolgálaton vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponton,
  • amennyiben jelen döntés számára elektronikusan került kézbesítésre, úgy elektronikus úton az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (a továbbiakban ÉTDR) keresztül.

INDOKOLÁS

TS-TEJ KFT 7756 Borjád, Külterület – Major 066/2 HRSZ alatti építtetők 2015. szeptember 11. napján építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet nyújtottak be a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz, Bóly Város Jegyzőjéhez a 7756 Borjád, Külterület – Major 066/5 HRSZ alatti ingatlanon a kérelemhez csatolt, az ÉTDR-ben feltöltött műszaki tervdokumentáció szerinti „Tejfeldolgozó üzemépület építése” tárgyú építési munkára.

A kérelem elbírálására 2015. szeptember 14. napján 201500060323 ügyiratszám alatt eljárás indult.

A kérelmet és mellékleteit megvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg:

A tárgyi ingatlan tulajdonvizsgálatánál megállapítottam, hogy tárgyi, 066/5 HRSZ alatti ingatlan tulajdonosa a Borjádi Zrt, akik – a 312/2012. (XII.8.) Kormányrendelet 4. §. (1) bekezdése alapján – külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősülnek. Az érintett ügyféli kört vizsgálattal állapítottam meg. Szomszédok a 065 és a 066/2-3 HRSZ alatti ingatlanokkal rendelkezni jogosultak. Az ügy indításáról tájékoztattam az építéssel érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait is, akik azonban az eljárás során nyilatkozatot nem tettek és kérelmet sem nyújtottak be.

A kérelemhez csatolt műszaki terveket a tervezésre jogosult Tomfer 66 Kft. 7773 Villány, Hunyadi

  1. 7. felelős tervező Hegyi Gábor – É-02-0584 – és Regenyei Péter 7476 Kaposszerdahely, Árpád u. 23/A tartószerkezeti tervező – T-T-17-0405 – tervező készítette.

A benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a tényállás tisztázásának érdekében 2015. szeptember 29. napján megtartott helyszíni szemle alapján megállapítottam, hogy a tervezett építési munka és az építészeti – műszaki tervdokumentáció megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a községrendezési tervnek és azok előírásainak, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek. Az építési tevékenységgel érintett telek rendezett.

Az építési engedély megadásához a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály kikötés nélkül, a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály a rendelkező részben előírt kikötésekkel hozzájárult.

A szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiakkal indokolták:

Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály: A meglévő tervdokumentációk alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet, az élelmiszer- higiéniáról szóló az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.), a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve megállapította, hogy az építési engedély módosításához a szakhatósági állásfoglalás a fenti feltételekkel kiadható. Szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 44. §, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI. 8.) Kormány rendelet 12.§ (1) és (2) bekezdése és 6. sz. melléklete alapján adta meg. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege (8700-Ft igazgatási szolgáltatási díj) befizetésre került. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Döntését a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 44. § (9) bekezdése alapján zárta ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adott tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóság hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet állapította meg.

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség: A megkereső hatóság által csatolt iratok alapján az építési engedély megadásához a rendelkező részben szereplő feltételekkel hozzájárult.

A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapította meg:

  1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 13. § (4) bekezdés
  2. Az OTSZ 3. melléklet 1. táblázat
  3. Az OTSZ 72. § (1-3) bekezdése.
  4. Az OTSZ 140. § (1) bekezdése és 281. § (1) bekezdés a), b) pontjai.
  5. Az OTSZ 148. § (1) bekezdése
  6. Az OTSZ 135. § (1) bekezdés

Döntését fenti jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg. Szakhatósági állásfoglalása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése és 6. melléklete, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességét a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zárta ki.

Baranya    Megyei    Kormányhivatal    Környezetvédelmi    és    Természetvédelmi    Főosztály    

Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály: Kérelmező a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 2.1. pontja és 10.1 pontja szerinti, 147.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat – felhívásra – megfizette. A rendelkezésre álló dokumentációt áttanulmányozva megállapítást nyert, hogy az nem nyújtott elegendő információt a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság szakhatósági hatáskörébe tartozó szakkérdések elbírálására, tovább nem tartalmazta a jogszabályban előírt mellékleteket, ezért a megkeresés kiegészítése vált szükségessé a 12553-2/2015., valamint a 12553-5/2015. iktatószámú végzésekben foglaltaknak megfelelően, melyeknek a Kérelmező eleget tett.

A beruházás műszaki tartalma:

A Borjád, 066/5 hrsz. alatti, közművekkel ellátott ingatlanon a meglévő épület elbontását követően 744,55 m2 alapterületű tejtermékgyártó üzem megvalósítása tervezett, melyhez kapcsolódóan bejelentés-köteles légszennyező forrás nem létesül.

A rendelkezésre álló dokumentációt átvizsgálva megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. számú melléklet I. táblázat 14. pontjának 7. alpontjában (tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklete szerinti tevékenységek 25. pontjában (tejtermékgyártó üzem) szerepel. A tevékenységre azonban a R. 3. számú melléklet 25. pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek, ezért a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság a R. 2/A. § (1) bekezdése szerint vizsgálta a jelentős hatások feltételezhetőségét. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett építés a természeti rendszerek működési folyamataira káros hatást nem fog gyakorolni, a tájpotenciált nem fogja csökkenti, ennek megfelelően a megvalósításnak természet- és tájvédelmi szempontból nincs feltételezhető jelentős környezeti hatása.

Víz -és földtani közeg védelme szempontjából megállapítható, hogy felszíni- illetve felszín alatti vizet és talajt érintő, határérték feletti szennyező anyag kibocsátással nem kell számolni, nem feltételezhető jelentős környezeti hatás – figyelembe véve a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (7634 Pécs, Szentlőrinci út 4/1.) – a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság 12553-8/2015. itatószámú megkeresésére adott – 35200/6228-1/2015.ált. ügyiratszámú belföldi jogsegély válaszát is.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett tevékenység keretében bejelentés köteles pontforrás nem létesül, továbbá jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a tervezett létesítéskor és a megvalósult létesítménnyel kapcsolatban számottevő mennyiségű hulladék nem fog keletkezni, továbbá jelentős környezeti hatás nem feltételezhető.

Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a beruházás megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság a benyújtott 13. számú adatlap alapján – a R. 5 számú mellékletének figyelembe vételével – megállapította, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők.

A benyújtott építési engedélyezési dokumentációhoz csatolt, az Ecoroplan Bt. (7623 Pécs, Móré Fülöp út 1/C.) által készített környezetvédelmi tervfejezet zajvédelmi munkarészében rögzítettek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházást követően az üzemelésből fakadó zajkibocsátás várhatóan nem haladja meg a megengedett zajterhelési határértékeket. A tervezett létesítmény elhelyezéséül szolgáló telephely hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nem található, így az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: zajR.) 10. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltak alapján nem kell zajkibocsátási határértékek megállapítását kérnie.

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság a Kr. 6. számú melléklet I. táblázatának 8., 10-14. pontja szerinti hatáskörében meghatározott szakkérdésben megállapította, hogy a fenti műszaki tartalmú építés a rendelkező részben foglalt feltételek, illetve az általános jogszabályi előírások betartásával történő, a benyújtott dokumentációnak megfelelő módon való végzése a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság részéről nem kifogásolt, hozzájárulását – ÉTDR-ben – kiadta.

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság a szakhatósági állásfoglalást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 15. § (1) bekezdése, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. §-a és 7. §-a, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés i) pontja és 14. §-a, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a, 26. §-a, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a zajR. 9. § (1) bekezdése és 10. § (1) és (3) bekezdései, a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 3. számú mellékletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés a) és c) pontja alapján adta ki.

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 18. § (1) bekezdése, szakhatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján járt el. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság illetékességi területéről a Kormányrendelet 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik.

A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezési jogot a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségekről a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakhatóság e jogszabályi helyre hivatkozással adott tájékoztatást.

Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály:

Hatóság a tervdokumentáció áttekintése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Szakhatósági állásfoglalását az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI. 8.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdése és 6. számú melléklete, továbbá az Európai Parlament és a Tanács élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) előírásai alapján adta meg. A fellebbezési lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 44. § (9) bekezdése alapján írta elő. Hatóság hatáskörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Kormány rendelet 4.§ (1) bekezdése, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdése, 5.§ (5) és (6) bekezdései, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 25.§ (1) bekezdése, 26. § (1) bekezdés d) pontja, 27.§ (1) bekezdés d) pontja határozza meg.

Az építési tevékenység szerinti építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, a környezet és természet védelemének sajátos követelményeire és érdekeire, a rendeltetésszerű telekhasználatra, a közszolgálati járművel történő megközelíthetőségre vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezések, valamint szakmai szabályok és előírások szempontjai szerint mérlegelve megállapítottam, hogy az építési tevékenység az Étv. 31. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelel.

Az építmény építése során tervező figyelembe vette az épített környezet beépítésének jellegét, a településrész sajátos építészeti arculatát, az építményt környezetébe illeszkedően helyezte el.

A táj- és településképre, a beépítési jellegzetességre és helyi jellegre vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezések, valamint a szakmai szabályok és előírások követelményei szempontjai alapján mérlegelve megállapítottam, hogy a tervezet építmény, alkalmazott építészeti -műszaki megoldások megfelelnek az Étv. 31. § (5) bekezdésében előírtaknak.

Építtetők az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket csatolták.

Az engedélykérelem és mellékletei a vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezések, valamint szakmai szabályok és előírások szempontjai alapján végzett mérlegelésem szerint megfelelnek a jogszabályban előírtaknak.

A fentiek alapján az építési engedélyt megadtam.

Határozatom meghozatalánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §. (1) és 72. §. (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 18.

  • (1) bekezdésében és 36. §-ában foglaltak szerint; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Éphat Kr.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket megállapító módosított 253/1997.(XII.20.) Korm.rendeletben, különösen az építmények általános előírásait tartalmazó 31. §-a, valamint Borjád Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2006.(XII.19.) Ök. rendeletében foglaltakat vettem figyelembe.

Hatóságom hatáskörét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló módosított 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, míg illetékességét a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete állapítja meg.

A helyszíni szemlét és annak megtartását az Éphat. Kr. 6. §-a szabályozza, az engedély hatályossági idejét a 21. § (1) bekezdése határozza meg, az engedély meghosszabbításáról az 52. §. (4) bekezdés rendelkezik, az építtetői jogutódlást az 53. §-a szabályozza. Jelen építésügyi hatósági eljárást az Éphat. Kr. II. – IV. fejezetei alapján folytattuk le.

Az építési naplóról szóló előírásokat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet V. fejezete (24-27/B.§-a) tartalmazza, az építtető, a beruházás lebonyolító, a tervező, a tervellenőr, a kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő közreműködését a

  • fejezete, a kivitelezési dokumentáció készítését a IV. fejezete írja elő és szabályozza.

A fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései alapján biztosítottam, a fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. XV. melléklet III. pontja alapján állapítottam meg.

Az eljárási illetéket kérelmező lerótta, egyéb eljárási költség megfizetése nem volt indokolt.

A jelen döntést eredményező hatósági eljárás jogszabályban meghatározott határnapja 2015. december 5. napja, melyet hatóságom nem lépett túl.

Bóly, 2015. november 20.

dr. Kosztolányi Zsolt
Bóly Város Jegyzője
felhatalmazása alapján kiadmányozta:

 

Bleil György
műszaki osztályvezető

 

Csatolt dokumentumok:

 

Típus Megnevezés/fájlnév Leírás Jelleg
Technológiai leírás
Technológiai leíráshoz – Engedélyes Szöveg
tervhez technológia TS-Kft.pdf
3.1. Folyamatábra pasztőrözött tej.pdf Szöveg
3.4. Folyamatábra tejföl.pdf Szöveg
3.5 Folyamatábra Kakaó.pdf Szöveg
3.6. Folyamatábra étkezési túró.pdf Szöveg
3.7. Folyamatábra gyümölcs Szöveg
v.naturjoghurt.pdf
3.8. Folyamatábra kefír.pdf Szöveg
Technológiai leíráshoz Géplista TS – Szöveg
Kft.pdf
Technológiai leíráshoz Organigram Szöveg
Borjád.pdf
Környezetvédelmi, környezeti és
kertépítészeti leírás
Hiánypótlás – KÖFE.pdf Szöveg
Hiánypótlás – KÖFE.pdf Szöveg
Környezeti zajvédelmi és levegővédelmi hiánypótlás Szöveg
munkarész.pdf
Helyszínrajz
E0 helyszínrajz – módosított.pdf Rajz
Építészeti műszaki leírás
ÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS.pdf Szöveg
Gépészeti műszaki leírás
épületgépészeti műszaki leírás.pdf Szöveg
Tartószerkezeti műszaki leírás
16

 

TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS.pdf Szöveg
Épületvillamossági műszaki leírás
épületvillamossági műszaki leírás.pdf Szöveg
Tűzvédelmi műszaki leírás
Tűzvédelem.pdf Szöveg
Metszet
E3 A_2 metszet.pdf Rajz
E4 A_3 metszet.pdf Rajz
E2 A_1 metszet.pdf Rajz
E5 A_4 metszet.pdf Rajz
Homlokzat (külső nézet)
E7 dél-keleti homlokzat.pdf Rajz
E8 észak-keleti homlokzat; dél-nyugati Rajz
homlokzat.pdf
E6 észak-nyugati homlokzat.pdf Rajz
Forgalomtechnikai kialakítás
E10 személyi és anyagforgalmi terv.pdf Rajz
Geotechnikai jelentés
Talajmechanikai szakvélemény 1.pdf Rajz
Geotechnikai jelentés
Talajmechanikai szakvélemény 2.pdf Szöveg
Egyéb nyilatkozat
6.3. hulladék kezelési utasítás.pdf Szöveg
Alaprajz
E1 földszinti alaprajz javított.pdf Rajz
Egyéb tervlap
E11 technológiai elrendezési rajz.pdf Rajz
17

 

Technológia – telepítési terv.pdf Rajz
Technológia – víz, gőz, csatorna.pdf Rajz
Technológia – Elektromos.pdf Rajz
4. sz. melléklet – Zajforrások – hiánypótlás Rajz
alaprajz.pdf
Egyéb igazolás
Adatlap – környezeti hatások.pdf hiánypótlás Egyéb
Egyéb környezeti állapotadat
5. sz. melléklet – Zajviszgálati pontok.pdf hiánypótlás Kép
Egyéb igazolás
3. sz. melléklet – Zajszintmérő műszer hiánypótlás Szöveg
hitelesítési bizonyítványa.pdf

 

JEGYZÉK AZ ÉRTESÍTENDŐK KÖRÉRŐL

Építtetők

  1. TS-TEJ KFT 7756 Borjád, Külterület – Major 066/2 HRSZ Tulajdonos
  2. Borjádi Zrt Borjád 066/2 HRSZ

Jelzálogjog jogosult

  1. Mohácsi Takarék Bank Zrt Mohács, Dózsa Gy. u. 31.

Szomszédok

  1. Borjádi Zrt Borjád 066/2 HRSZ
  2. Neuheiser József 7756 Borjád, Kossuth u.44.
  3. Galambos Péterné 7818 Csarnóta, Fő u. 51.
  4. Klobucsnik Imréné Bóly, Kassai u. 13.
  5. Ujvári Károlyné Mohács, Vörösmarty u. 77.
  6. Bruckner Károly Borjád, Damjanich u. 19.
  7. Bischof József Borjád, Kossuth u. 17.
  8. Tobias Schmalzbauer Borjád, Kossuth u. 17.
  9. Neuheiser Romuald 7621 Pécs, Rákóczi u. 35-37.
  10. Neuheiser Tamás Borjád, Damjanich u. 2/C
  11. Szabóné Keresztes Andrea 7627 Pécs, Szivárvány u. 1.
  12. Rádics-Keresztes Anikó 8716 Hosszúvíz, Fő u. 16.
  13. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.

Szakhatóságok – ÉTDR-en

  1. Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
  2. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége
  3. Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály
  4. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály

Tervezők

  1. Tomfer 66 Kft. 7773 Villány, Hunyadi J. u. 7.
  2. Regenyei Péter 7476 Kaposszerdahely, Árpád u. 23/A

A határozat egy példánya tájékoztatásul megküldve:

  1. Borjád Község Polgármestere 7756 Borjád, Deák F. u. 30.
  2. Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Építésügyi Osztály – Építésfelügyelet – ÉTDR-en keresztül
  3. ÉTDR – Irattár